Gazdaságos méhtartás

Márton Gábor, a regionális néprajzi sajátosságok első megfigyelője ír a Balaton körüli méhesek közötti különbségről. A somogyi méhesek fából, a zalaiak kőből épülnek. Munkája az egyik első magyar nyelvű méhészeti kézikönyv 1816-ból. Hasonmás kiadás.

A református egyházfi művére a tiszta, érthető fogalmazás, valamint a határozottság is jellemző, ami konkrét üzeneteiben is tetten érhető. Márton a társadalom szinte minden rétegét végigveszi, hogy ki, miért inkább a méhészkedéssel, és ne, mondjuk a céltalan vadászgatással, vagy pipázással (nemes emberek) foglalkozzon, egyúttal nem kevés iróniát, társadalomkritikát csempészve mondanivalójába. A szegény ember, ki külön méhest építeni nem tud, ha máshol nem, hát tornácán, vagy háza melletti kertjében, néhány kassal saját szükségét enyhítse.

A korban a cukor divatját éljük, ám még az úri népek is megitták kávéjukat, ha cukor helyett „színméz” került bele, mint ahogy Márton mézét is kedvelték a „bécsi úri népek”.